Ha egy zárt síkidom határoló vonalának (vezérvonal) minden pontján át a síkidom síkján kívül fekvő P pontból félegyeneseket húzunk, akkor egy (végtelenbe nyúló) kúpfelületet kapunk.

Az adott síkidom és a kúpfelület által határolt térrészt kúpnak nevezzük. (Vegyük észre, hogy a gúlafelület, (gúla), olyan speciális kúpfelület, (kúp), amelynek a vezérvonala sokszöget határol!)

Az adott P pontot a kúp csúcsának, az adott síkidomot a kúp alaplapjának, a kúpfelületnek a kúpot határoló részét a kúp palástjának, a kúp csúcsát az alaplap határoló pontjaival összekötő szakaszokat a kúp alkotóinak nevezzük.

A kúp csúcspontjának az alaplap síkjától mért távolsága a kúp magassága.

A kúp felszíne az alaplap területének (T_a) és a palást területének (T_p) az összege:

A = T_a + T_p.

A kúp térfogata az alaplapjával és a testmagasságával megegyező alaplapú és magasságú henger térfogatának a harmada:

V =